Pszichológia öt percben (2)

A gyermek pszichológiai fejlődése - 2. rész

Újszülött 

Maga a család is ekkor születik. Az újszülött hidegre - melegre érzékeny. Az édesanya testmelegét érzékeli, ezt nagyon fontos átélnie. Hangokra érzékeny, főleg az anya szívhangja nyugtatja meg. Éles fényre jól reagál, látása még tompa, 20 - 30 cm az éles látása, a színek lassanként jönnek. Intelligencia szintünk velünk születik. Ennek alakulását sok tényező befolyásolja. Motorium velünk születik: az akaratlagos mozgást irányító agyi központok, a mozgatórendszer. Érzelmeink is velünk születtek. Ezek még differenciálatlanok. Én - tudat fokozatosan alakul ki. Az érintés nagyon fontos. Szopó reflexszel rendelkezik, valamint megkapaszkodási reflexszel. Hermann Imre ír a megkapaszkodási ösztönről, melyet az embergyermeknél veleszületettnek talált. Az anya-gyermek kapcsolat legkorábbi megnyilvánulása a csecsemőnek az anyjába kapaszkodása. (Fogóreflex, Moro átkarolási reflexe).

Az újszülött elemi szükséglete az anya állandó jelenléte. Érzelmeire reagál.

Készségei: 1 hónapos kortól felismeri az arcokat, utánozza az arcmozgást, ismert - ismeretlen hangokat megkülönböztet, emberi hangokat előnybe részesíti, szemgolyóit még nem tudja fixálni, szaglása rendkívül érzékeny (anya ruhája, anyatej), fejét kicsit emeli, idegrendszere rendkívül érzékeny.

Mahler és az individuáció

Az énfejlődést az individuáció és szeparáció párhuzamosan zajló folyamatai képezik. Az individuáció alatt az én különállásának átélését, valamint az egyéni tulajdonságok, képességek, személyiségvonások kialakulásának folyamatát értjük.

Normál autizmus (0- 4 - 6 hét):az autisztikus fázisban az újszülött szendergésszerű állapotban van. Magas ingerküszöbbel születik, többnyire belső szükségletei riasztják fel. Freud a tojásban lévő madárfiókáéhoz hasonlítja ezt az állapotot. A család a baba bebugyolálásával, ringatásával teremti meg a méhen belülihez hasonló környezetet.

Normál szimbiózis (6 - 8 hét - 6 hó): A csecsemő ebben az időszakban önmagát az anyával egy közös burokban levőnek, egységben éli meg. Homályosan észlelni kezdi, hogy szükségleteinek kielégítése kintről érkezik. Ez lehet a későbbi hasítás mechanizmusnak az alapja, melyen az én elhárító működését értjük, amelyben a lelki struktúra elveszti integritását. A hasítás során a self vagy a tárgy, a másik személy jó és rossz aspektusait külön észleljük, s ezzel elkerüljük az ambivalencia átéléséből fakadó feszültségeket.

Az anyai gondoskodás hatására a csecsemő az anya felé fordul, akit saját részeként és szükségletkielégítő résztárgyként érzékel, azaz nem egészen különálló személyként. 

Mahler szerint minden későbbi kapcsolatunk erre az ősi kapcsolódásra épül.

Freud és a pszichoszexuális fejlődés

Az emberi cselekedeteknek oka van. A hisztériát kezdte el kutatni Freud és rámutatott arra, hogy cselekedeteink a tudattalan irányítása alatt vannak. Jéghegy: nagyon kevés van a tudatfelszínben.

Három alapvető tartományt különböztet meg a személyiség struktúrájában:

- Ösztön - én = id

- Én = ego, a személyiség központja, a pszichés folyamatokat integrálja.

- Felettes - én = superego

Személyiségfejlődésben az alábbi szakaszokat látja:

orális fázis, anális fázis, fallikus fázis, latencia - időszak, genitális fázis

Ez az időszak az orális fázis(0 - 2 év), erogén zóna, az örömszerzés szerve - szopás révén - a száj. Az ösztönenergia - a libidó - a szájra összpontosul. A csecsemő átéli a teljes kielégülést, és kialakul benne a jó anya képe, aki csillapítja éhségét. Ha nem jön az anya, vagy nem tud azonnal segíteni, a frusztráló, rossz anya képe kezd körvonalazódni a gyermekben.

A tárgyak magához vétele a fontos, a világot bekebelezi önmagába. Ilyenkor figyelhető meg a nyálfolyás.

Erikson és a pszichoszociális fejlődés

Anna Freud tanítványa, Freud nézeteit továbbfejleszti. Fejlődésünk az egész életen át ível. Pszichoszociális elméletét a társas kapcsolatokra építi. Az újszülött korban kell megalapozódnia az ősbizalomnak. Az anya és a gyermek kapcsolatának az a formája, amely jól működik és életre szólóan biztos alapot ad az önbizalomhoz és a másik emberhez fűződő szeretetkapcsolat kialakításához. 

Az életbe vetett ősbizalom átsegít a krízisek mélységein, s lehetőséget ad a megkapaszkodáshoz, a gyógyuláshoz. 

Ha az anyai gondoskodás kielégítő, a csecsemő mindenhatónak éli meg magát. Ez a csecsemő énerősítését szolgálja. Ha ebben az időszakban nem élheti meg a gyermek, hogy minden kívánsága teljesül, narcisztikus sérelem éri. Ezeknek az omnipotens fantáziáknak az átélése szükséges ahhoz, hogy a gyermek a szimbiotikus fázis lazulásával fokozatosan le tudjon mondani mindenhatósági érzéseiről.

A bizalom vagy a bizalmatlanság krízisét éli meg az újszülött, amelynek pozitív lezárása a remény megalapozója.

A tapasztalatok egymásra épülnek. Van konfliktus is, krízis is, de ezek a fejlődéshez szükségesek. Egyensúlynak kell kialakulni (kell a bizalmatlanság is, ismerni kell a határokat).

Winnicott

"Elég jó anyai gondoskodás", a csecsemő fejlődésével változó igényeihez alkalmazkodik. Első időben teljesen igazodik a csecsemő szükségleteihez, az idő múlásával azonban egyre kevésbé lesz teljes ez a gondoskodás, amilyen mértékben kialakul a csecsemő képessége a késleltetésre, a frusztrációk elviselésére. A gyermek csak az ilyen anyai magatartás révén tud eljutni az örömelvtől a realitás elfogadásáig. Az anya megteremti gyermeke számára azt az illúziót, hogy létezik egy olyan külső valóság, amely megfelel saját alkotóképességének. Ezt majd fokozatosan kell leépíteni. Az anyai gondoskodással egy időben körvonalazódnak a testi én reprezentánsai, kialakul fokozatosan a csecsemő énhatára. Ekkor kezdetét veheti a szeparáció folyamata, a csecsemő leválása anyjáról.

Hogyan segíthet?

Fontos feladat a bizonytalanság csökkentése. Érdemes saját tapasztalatokat elmondani, amelyek megnyugtatóak lehetnek. Továbbá jó könyveket is ajánlhat a fiatal szülő párnak. Segíteni kell a szerepek megtalálását mind az anyánál, mind az apánál a megfelelő magatartás mintákkal.

Praktikus segítség lehet pl. egy "komatál" elkészítése...

FOLYTATJUK